Kérdések – válaszok

Mikor forduljon segítségért?

Érdemes szakemberhez fordulnia ha:

  • konkrét panasza van, pl. nem tud aludni, tartósan feszültnek érzi magát, lehangolt, fáradékony, nem érdekeli semmi, nincs étvágya, visszatérő testi panaszai vannak, stb.
  • bár nincs konkrét panasza, de rosszul érzi magát a bőrében. Ez a "valami nem stimmel" érzés, és szeretne változtatni rajta, vagy csak megtudni, vajon mi lehet a baj.
  • van egy konkrét élethelyzet, amellyel nem tud megbirkózni, nem látja át tisztán, nehézséget okoz dönteni, és érdekli egy kívülálló véleménye, segítsége. Legyen ez párkapcsolati probléma, családi gondok, egy szeretett személy elvesztése, stb.
  • nincs konkrét problémája, de semmi sem jó, változtatni szeretne, de nem tudja milyen lehetőségei vannak, és merre induljon.

Keressen fel minket! Jöjjön el egy első konzultációra! A beszélgetés végére kiderül, hogy milyen problémákkal állunk szemben és érdemes-e ezeken együtt dolgoznunk. Nincs mit vesztenie, ebben a helyzetben csak nyerhet!

Pszichológusra vagy pszichiáterre van szüksége?

Általánosságban pszichológushoz inkább az élethelyzeti nehézségekkel, önismeret fejlesztéssel érdemes fordulni, pszichiáterhez a konkrét panaszokkal, betegségekkel. Mindez azonban nem ilyen egyszerű, és szinte sosem határolódik el ilyen egyértelműen. Együttműködő kollégáimmal segítünk önnek a döntésben, így nem dönthet rosszul, hiszen csapatként működünk. Amennyiben a választott szakember úgy látja, hogy szükség van egy másik kolléga tudására és szakértelmére, akkor ezt egyértelműen jelezni fogja ön felé. A legfontosabb célunk, hogy önnek személyre szabottan a leghatékonyabb segítséget nyújtsuk.

Milyen testi problémákat okozhat a stressz?

A gyakori, tartós stresszhelyzetek rontják a teljesítményt és károsítják a szervezetet. A mindennapi stresszben élők, fizikai és szellemi teljesítőképessége jelentős mértékben romlik.

  • a tartós stressz jelentősen megnöveli a szorongásos betegségek, depresszió előfordulásának esélyét, komoly alvászavart, álmatlanságot okozhat, szétszórtsághoz, és jelentősen romló szellemi teljesítőképességhez, feledékenység vezethet.
  • jelentős szerepet játszik a szív-érrendszeri megbetegedések kialakulásában: a szívinfarktus kockázatát növeli, és szerepet játszik a magas vérnyomás kialakulásában.
  • a stressz azáltal, hogy fokozza az izmok feszülését, krónikussá válva izomcsomókat hozhat létre, amelynek komoly fájdalom a következménye, elsősorban nyak, hát és fejfájás fordulhat elő, de gyakorlatilag minden fájdalom fokozódhat stressz hatásra
  • jól ismert az összefüggés a nőgyógyászati gondok és a stressz kapcsolatában: PMS tüneteit rontja, fokozza a klimaxos hőhullámokat, egyértelmű a fogamzó képesség és a stressz összefüggése, valamint a krónikus nőgyógyászati fertőzések, visszatérő problémák hátterében is gyakorta kimutatható.
  • Az állandó stressz kihat az immunrendszerre is és csökkenti a szervezet ellenállókészségét a baktériumokkal és egyéb kórokozókkal szemben, megemelkedik a fertőzéses megbetegedések kockázata is.
  • krónikus gyomor- és bélpanaszok hátterében is megtalálható a stressz, mint hajlamosító tényező, akár gyomorfekélyről, akár emésztési gondokról, hasmenésekről, hasi fájdalmakról van szó.
  • egyértelműek az összefüggések bőrünk állapota és az idegrendszer egyensúlya között

A felsorolt betegségek kialakulásáért természetesen nem csupán a stressz felelős, de kockázati szerepe egyértelmű! Mindezek mellett, ha nem is alakul ki testi betegség, az állandó feszültség, idegeskedés, türelmetlenség, túlhajszoltság tönkreteszi a mindennapokat, a közérzetet, a kapcsolatokat, a szexuális életet és így tovább.

A stressz csökkentésével mind a már kialakult tünetek, mind a megbetegedések kockázata jelentősen csökkenthető! Érdemes tenni ellene, kérjen bátran segítséget!

Hogyan ismerheti fel a depressziót?

Sokat hallunk, olvashatunk manapság a depresszióról, mégis értelmezésében elég nagy a kavarodás. A depresszió nem csupán levertség, szomorúság, rosszkedv. A depresszió egy betegség, melyet gyógyítani lehet.

A betegek energiája, életkedve, örömei vesznek el, nehézzé válik a létfenntartás, még olyan egyszerű működések is zavart szenvednek, mint az evés vagy az alvás. Sokszor magának a betegnek a legnehezebb felismerni, és elfogadni állapotát, mikor a környezete már régen észrevette.

Az állapot leggyakoribb tünetei:

  • csökkent energia, hangulati romlás, érdeklődés csökkenés
  • üresség érzés, örömtelenség,
  • fáradékonyság, rossz közérzet
  • nyugtalanság, szorongás
  • ingerlékenység, feszültség
  • feledékenység, koncentráció zavar
  • döntésképtelenség, hezitálás,
  • túlzott aggodalmaskodás, erős félelmek
  • az események negatív értékelése (mindenben a "rosszat látom")
  • alvászavar (gyakrabban álmatlanság)
  • étvágytalanság, fogyás (ritkábban hízás)
  • testi tünetek (pl. fájdalmak, hasmenés, székrekedés, stb.)
  • szexuális érdeklődés/aktivitás csökkenése
  • halállal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérlet

A depresszió legsúlyosabb következménye az öngyilkosság.

Nagyon fontos, hogy időben felismerjük és megfelelően kezeljük a betegséget, hiszen ebben az esetben jól gyógyítható és ön újra teljes életet élhet!

Mi a pánikbetegség?

Különbséget kell tennünk a pánikroham, és a pánikbetegség között. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Míg az emberek közel egyötöde (17-20%) átél életében egy-egy pánikrohamot, addig pánikbetegségben a népesség 2-3%-a szenved.

A pánikroham rendkívül ijesztő, nagyon erős szorongásos roham. Ezek a rohamok hirtelen alakulnak ki, és "elemi erővel" törnek az elszenvedőre, aki uralhatatlannak érzi a helyzetet, nem tudja irányítani ami vele történik. A rohamok néhány perctől órákig tarthatnak, majd maguktól is megszűnnek.

Jellemző tünetek a pánikroham alatt:

  • erős, heves szívdobogásérzés
  • "szívszúrás", mellkasi nyomásérzés
  • fulladás, légszomj érzése, szapora légvétel
  • megfulladástól való félelem, torokszorítás
  • verejtékezés
  • remegés
  • bizonytalanságérzés, ájulásérzés, szédelgés, koordinációs problémák
  • hasi fájdalmak, görcsök, hányinger
  • "valótlanság-érzés", mintha nem is a valóságban lenne, álomszerű érzés, idegenné válik a világ körülötte
  • erős halálfélelem
  • "megőrüléstől" való félelem
  • kontrollvesztéstől való félelem
  • ezeken a tüneteken kívül számos más tünet is jelentkezhet ( pl. zsibbadások, görcsök, hidegrázás, stb.)

Jó néhány testi betegség van, amely rohamszerű szorongásokkal járhat, de bizonyos élvezeti szerek ( alkohol, kávé), ill. néhány gyógyszer is okozhat rosszullétet az arra érzékenyeknél.

A valódi pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a rohamok váratlanul, kiszámíthatatlanul, előzmények nélkül többször jelentkeznek, és a beteg fél a következő rohamtól, ill. ennek következményétől. Ez a félelem meghatározza az életvitelét. Természetesen szükséges, hogy a szorongásos roham minden egyéb lehetséges okát kizárjuk.

Akár időnként jelentkező pánikrosszullétről, akár pánikbetegségről van szó, amennyiben a felsorolt tünetekből tapasztal magán néhányat, mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulnia!

Mikor beszélhetünk életvezetési nehézségekről?

Új élethelyzetek kialakulása, illetve az életünk jelentős változása komoly feszültséget, szorongást, nehézséget okozhat. A legjellemzőbb nehéz helyzetek a párkapcsolat, a szexuális élet, a családalapítás, a terhesség, a gyermekszületés, illetve a munkahelyi körülmények megváltozása. Nagyon gyakran fordulnak hozzánk szülők gyermeknevelési gondokkal. Ugyancsak nehézséget okozhatnak az életben ért veszteségeinek feldolgozása, ha válófélben van vagy elvált, a gyermekei kirepültek, vagy változó korba ért. A bizonytalanná váló munkahely vagy ennek esetleges megszűnése szintén hasonló problémákat okozhat. Előfordulhat, hogy egy szeretett személy elvesztését nem tudja feldolgozni, nem tudja őt elengedni. Ebben az esetben a gyász folyamatának lezajlásához érdemes segítséget kérnie!